A Magyar Ökölvívó Szakszövetség a kilencszeres országos bajnok Danyi Jenőt gyászolja

A Budapesti Honvéd
legendája, a világbajnoki ötödik és kilencszeres magyar bajnok Danyi Jenő életének
64. évében váratlanul elhunyt. A Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke Bajkai
István, és a teljes menedzsment őszinte részvétét fejezi ki Danyi Jenő
családjának ebben a nehéz pillanatban.

Danyi Jenő hatalmas ütő
volt, rengeteg mérkőzése fejeződött be idő előtt, és sportpályafutása mellett
hentesként is dolgozott. A legendás háromszoros olimpiai bajnok Papp László
tanácsait megfogadva számos nemzetközi sikert ért el. 1974 és 1983 között
kilenc alkalommal lett magyar bajnok, az 1980-as eseményt ki kellett hagynia.

1973-ban a jugoszlávok
elleni csapattalálkozón szerepelt a junior magyar válogatottban, későbbi
montreali olimpiai ezüstérmese, Tadija Kacsar ellen győzelemmel mutatkozott be
a nemzetközi porondon.

Az 1974-es junior
Európa-bajnokságon már szerepet kapott a magyar csapatban, de a kijevi
eseményen Tadija Kacsar legyőzte az első fordulóban, visszavágva Danyinak az
egy évvel korábbi vereségért. A junior Eb-t követően aranyérmes lett a Balaton
Junior Kupán, amely egy roppant erős nemzetközi torna volt a maga idejében,
majd az 1974-es magyar bajnokságon is diadalmaskodott mindössze 18 esztendősen.

Második felnőtt magyar
bajnoki címét 1975-ben szerezte, majd az angolok elleni csapattalálkozón a
nemzeti válogatottban is debütált a junior sikereket követően. 1976-ban a Dobó
emlékversenyen aranyérmes lett, bronzot szerzett a Honvéd Kupán, majd megvédte
magyar bajnoki címét 

Az 1978-as világbajnokságon
szerepet kapott a magyar csapatban, amely élete első nagy megmérettetése volt a
nemzetközi felnőtt mezőnyben. Az 1979-es kölni Európa-bajnokságon a legjobb
nyolcig menetelt, ott a román Ionel Budusan állította meg Danyit. A Honvéd
Kupán 1980-ban ezüstöt, míg egy évvel később, valamint 1982-ben aranyat
szerzett, pályafutása során szovjet, kubai és keletnémet klasszisokat is
legyőzve.

Az 1982-es renói világbajnokságon a pontszerző ötödik helyen zárt a magyar csapat legeredményesebb ökölvívójaként. A finn Lasse Friman és a holland Gilbert Hallie legyőzésével jutott el a legjobb nyolc közé, ahol a későbbi világbajnok amerikai legenda, Mark Breland állította csak meg. Utolsó magyar bajnoki címét 1983-ban szerezte meg.

Hasznos hetet töltött el a férfi ökölvívó keret az Olimpiai Edzőtáborban Tatán

Az elmúlt héten a felnőtt keret, szeptember
21-15-i dátummal Tatán edzőtáborozott Bertók Róbert szövetségi kapitány
vezetésével. A kapitány az alábbiakban összegezte a hét történéseit.

„A tábor fő célja az volt, hogy megismerjem a felnőtt mezőny kiválóságait, és ők is megismerhessék a szakmai szemléletemet és munkamorálomat. Nagyszerű érzés volt 20 év elteltével visszatérni Tatára. Hasonló izgalommal léptem be oda, mint amikor versenyzőként léptem át a tábor kapuját. A cél most is az volt, mint annak idején, azaz a lehető legjobbat kihozni magamból. A tábor szakmai programjának az összeállítása során arra törekedtem, hogy az edzésmunka mellett több olyan kiegészítő programot is biztosítsak, amely eddig esetleg kiaknázatlan tudás birtokába juttatja a versenyzőket. Minden napra jutott egy-egy felmérés, vagy előadás, így gyakorlatilag unatkozásra nem volt idő az egy hét alatt. Az első napon az edzést követően  dr. Somogyi Péter (válogatott keretorvos) mozgásszervi szűrést, tartáselemzést végzett a versenyzőkön, majd este egy egészségügyi tájékoztatót tartott a csapatnak, kitérve a COVID helyzetre is. A héten a napi két edzések között, sor került sporttáplálkozási tanácsadásra, sportpszichológiai előadásra, erőnléti felmérésre, és korszakos profi ökölvívó mérkőzés elemzésére Erdélyi Kálmán szakértő elemzésével. Mindezeket a programokat úgy állítottam össze, hogy lehetőleg célirányos, és könnyen hasznosítható legyen a versenyzőink számára. Minden reggel tartottam egy megbeszélést a csapattal, ahol ismertettem a napi programot, és felmértem az adott fizikai és mentális állapotokat. Utólag is azt gondolom, hogy a mentális állapot tekintetében napról napra javulás volt érzékelhető. Az igazi meglepetést a tábor utolsó napjára tartogattam. Az utolsó edzés közben érkezett a táborba Kovács „Koko” István, aki jó ideje nem vett részt hasonló eseményen. Vidám, és rendkívül motiváló történetei után minden versenyző kezébe foghatta az atlantai olimpiai aranyérmét, amely reményeim szerint sokat jelentett a srácoknak. A tábor záró akkordjaként tiszteletét tette nálunk az elnök úr is, ami szintén jól esett a résztvevőknek. Bajkai István elnök úr elmondta a versenyzőknek, hogy milyen pozitív változásokon megy keresztül a hazai ökölvívás szervezeti működése, és ő is több tanúságos történettel motiválta a csapatot. Ezt követően az elnök úrral, Kokóval, és a csapattal, egy közös ebéddel zártuk a hetet. Ha összegeznem kellene, akkor azt mondanám, hogy egy nagyon tanúságos hetet tudhatunk magunk mögött. Tanúságos, hiszen ilyen rövid idő alatt kiderült, hogy minden egyes versenyzőnk 100 százalékot ad ki magából minden egyes edzésen, mindezt önszántából. Azt is jó volt látni, hogy nagyszerű hangulatban kezdett összekovácsolódni a csapat. Az egy hét alatt egy olyan momentumra sem emlékszem, amelyet negatívumként említhetnék. Alvics Gyula, és Régi Dániel edzők, és Makocsai Sándor gyúró is kiváló munkát végeztek. Azt gondolom, hogy egy újszerű szemlélettel, egy új, és remélhetőleg sikeres jövő előtt állunk.”

Magyarok az Olimpián – Harangi Imre szerezte a sportág harmadik aranyérmét az 1936-os berlini játékokon

Harangi Imre szerezte a sportág harmadik aranyérmét a grandiózus 1936-os berlini játékokon

Kocsis Antalt, és Énekes
Istvánt követően Harangi Imre lett a magyar ökölvívósport harmadik olimpiai
bajnoka, aki Berlinben jutott a csúcsra. Négy évvel Énekes sikerét követően
ezúttal nem a legkisebbek között érte el a magyar boksz a következő nagy
sikerét, Harangi Imre a könnyűsúlyúak között lett aranyérmes az 1936-os berlini
olimpián.

A berlini olimpiai
játékokon már több mint négyezer versenyző szerepelt, és amelyre Németország
rengeteg erőforrást áldozott. Új, százezer főt befogadó stadion épült
Berlinben, és híres marad arról, hogy ez volt az első olimpia, amelyről
televíziós felvételek is készültek. 41 ország közvetítette az eseményt rádióban,
míg a német propaganda gépezet egy akkoriban hatalmas összegnek számító 7
millió dolláros grandiózus filmet készített az Olimpiáról bemutatva rengeteg
technikai újítást.

Az 1936-os berlini olimpia
ökölvívótornáján 31 nemzet 179 bokszolója vett részt, amely hatalmas mennyiségi
és egyben minőségi fejlődést is jelentett. Első alkalommal került kiosztásra a
Val Barker díj 1936-ban, amelyet az olimpia legjobb ökölvívója kapott.
Németország, Franciaország, Argentína, Olaszország és Finnország mellett hazánk
is feliratkozhatott az olimpiai aranylistára Berlinben.

A magyar ökölvívás
fejlődését nagyban segítette, hogy mind az 1930-as, majd azt követő 1934-es
Európa-bajnokságot Budapest rendezhette meg, amely jelentős motivációt
jelentett versenyzőinknek. Ez utóbbin Énekes István és Szigeti Lajos révén két
magyar első helyezés mellett négy ezüstérmet is szerzett a magyar csapat.

A berlini olimpiára minden
eddiginél nagyobb, hat fős magyar ökölvívócsapat utazhatott ki remek
előjelekkel, és a válogatott csapattalálkozókon rendszerint győzelmeket aratva.
Az 1934-es budapesti Európa-bajnokság egyik ezüstérmes, Harangi Imre a svájci
Robert Seidel ellen kezdett Berlinben, és könnyed győzelemmel jutott be a
legjobb nyolc közé.

A Mávag Gépgyári
Sportegyesület tagja már a legjobb négy között tudhatta magát, miután a
Fülöp-szigeteki Jose Padilla Jr. sem tudta megállítani. Harangi következő
ellenfele az elődöntőben a dán Poul Kopa ellen is pontozásos győzelmet
könyvelhetett el a magyar versenyző. Harangi a döntőben egy régi ismerőssel, az
észt Nyikolaj Sztepulov ellen egy szoros mérkőzésen szívét-lelkét kitéve
győzött, és Magyarország harmadik olimpiai ökölvívó aranyérmét ünnepelhette.

Frigyes Dezső szintén
Eb-ezüstérmes volt 1934-ben, akárcsak Harangi, és az elődöntőig masírozott
Berlinben is. A dán Sigfred Hansen, és a kanadai Billy Marquart legyőzését
követően a későbbi győztes argentin Oscar Casanovas állította meg a legjobb
négy között. Az 1920-as és az 1930-as években még küzdeni kellett a harmadik
helyezésért a versenyeken, nem osztottak ki két bronzérmet, így Frigyes
Dezsőnek is ringbe kellett lépnie még egyszer elődöntőbeli vereségét követően.
A negyedik helyezés lett végül az övé, miután a hazai környezetben szereplő
német Josef Miner legyőzte a 23 éves magyart.

A korszak legjobb magyar
nehézsúlyú versenyzője Nagy Ferenc a belga Albert Robbe, és a svéd Olle
Tandberg legyőzésével szintén a legjobb négyig jutott el. A 20 éves ceglédi
ökölvívó politikai okok miatt nem léphetett ringbe az elődöntőben a német
Herbert Runge ellen, és a bronzmeccsen sem bokszolhatott a norvég Erling Nilsen
ellen.

Váltósúlyban Mándi Imre
szintén két győzelmet aratott a berlini olimpián, előbb az olasz Umberto
Pittori, majd az amerikai Chester Rutecki ellen nagy skalpokat gyűjtött be a
selejtezők alatt, de a negyeddöntőben a későbbi aranyérmes finn Sten Suvio
megállította, így ötödik helyezéssel zárt 1936-ban.

Kubinyi Frigyes a legjobb
tizenhat között búcsúzott, de ő is a későbbi aranyérmestől kapott ki, az olasz
Ulderico Sergo meg sem állt a végső győzelemig. Az Európa-bajnok és már az
1932-es Los Angeles-i olimpián is szereplő Szigeti Lajos is a legjobb tizenhat
között szenvedett vereséget, a csehszlovák Josef Hrubes bizonyult jobbnak tőle.

Magyarok az olimpiákon – Kocsis Antal szerezte ökölvívásunk első olimpiai aranyérmét az 1928-as amszterdami játékokon

Magyarország az 1924-es
nyári olimpián mutatkozott be ökölvívásban, de nem kellett sokat várni a
sportág első ötkarikás érmére. A magyar ökölvívás első olimpiai érméje rögtön a
legfényesebb, egy arany lett, amelyet Kocsis Antal gyűjtött be a légsúlyúak
mezőnyében az 1928-es amszterdami olimpián.

Összesen 144 fő
képviseltette magát a hollandiai olimpiai ökölvívótornán, amelyen a résztvevő országok
száma is 29-re emelkedett. Nyolc súlycsoportban mérhették össze tudásukat a
bokszolók, és az amszterdami volt az első olimpia, amelyen kategóriánként és
nemzetenként csak egy versenyző indulhatott.

Az évtized nagyhatalma, az
olasz válogatott szállította a legjobb eredményeket, három súlycsoport
aranyérme is hozzájuk került. Az argentinok két első helyezéssel gazdagodtak,
míg Magyarország mellett a házigazda hollandok, és az új-zélandiak is egy-egy
aranyéremmel térhettek haza az 1928-as olimpiai boksztornáról. Hollandia, és
Új-Zéland 1928 óta nem nyert ökölvívásban olimpiai aranyérmet, míg az amerikai
csapat Amszterdamban meglepetésre nem gyűjtött be első helyezést.

A magyar bokszválogatottat
négy fő képviselte az 1928-as amszterdami olimpiai játékokon, akárcsak egy
évvel korábban a berlini Európa-bajnokságon. Kocsis Antal mellett Széles János
(harmatsúly), Gelb Miklós (pehelysúly) és Szobolevszky Sándor (könnyűsúly)
képviselte hazánkat az olimpián 92 évvel ezelőtt.  

A légsúlyban induló Kocsis
Antal 1927-ben a berlini Európa-bajnokságon már szerzett egy ezüstérmet a
nemzetközi mezőnyben, így rutinosan érkezett Hollandiába. A spanyol José Villanovát
győzte le nagy fölénnyel, majd az egy éve már legyőzött német Hubert Ausböck sem
tudta megállítani a magyar versenyzőt. Az elődöntőben az olasz Carlo Cavagnoli
ellen bizonyított a magyar versenyző, majd a franciák kiválósága Armand Appel
is a legyőzöttek listájára került, ezzel Kocsis Antal lett Magyarország első
ökölvívó olimpiai bajnoka.

Magyarországon nagyarányú
figyelmet váltott ki amszterdami győzelme a sportág iránt, az ökölvívócsarnokok
megteltek fiatalokkal, akik mind a nagy hős nyomdokaiba szerettek volna lépni.
A magyar kormány kitüntetésben részesítette Kocsis Antalt, akit hazaérkezésekor
többezer fős tömeg hősként várt a budapesti pályaudvaron.

A többi amszterdami magyar
résztvevő közül Széles János a svéd Lars Mellström ellen bizonyította nagyobb
tudását, majd a legjobb nyolc között a későbbi ezüstérmes amerikai John Daley
állította meg. Gelb Miklósnak, és Szobolevszky Sándornak egyaránt egy-egy
mérkőzés jutott az olimpiai boksztornán, előbbit a hangzatos nevű brit Fred
Perry, utóbbit a lengyel Witold Majchrzycki győzte le.

Mi vagyunk – elindult a Magyarock

A 2020-as tokiói olimpia eredetileg
tervezett megnyitójának napján, július 24-én elindult a Magyar Olimpiai Csapat
új szurkolói márkájának kampánya. A Magyarockat a Kincsem Parkban Vékássy
Bálint, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára mutatta be a sajtó képviselőinek.
Az új brand szlogenje: Mi vagyunk.

A rendhagyó, piknik-jellegű sajtóeseményt Kulcsár
Krisztián
nyitotta meg. A MOB elnöke köszöntőjében emlékeztetett, hogy
ezen a napon Tokióban lenne a helye az olimpiai családnak. Az egyéves
halasztásból adódóan azonban adta magát az eredetileg tervezett megnyitó
napjára meghirdetett kampányindítás. A sportvezető elmondta, hogy a szervezet
főtitkárával már 2017 tavasz óta tervezik az új szurkolói márka bevezetését és
megvalósítását, a sokrétű előkészületek mintegy három évet vettek igénybe,
emellett hosszú távra terveznek. „Egész életemet az olimpia jegyében töltöm,
akár vívóként, akár sportvezetőként, most a MOB elnökeként. Ezt az új márkát
szinte édes gyermekemnek tekintem, és örömmel látom azt az értéket, amit ki
lehet belőle hozni” – fogalmazott az olimpiai ezüstérmes, világbajnok
párbajtőrvívó, majd köszönetet mondott a sajtóesemény helyszínének otthont adó
Kincsem Parknak.

Az ötletekben és koordinációban meghatározó
szerepet vállaló Vékássy Bálint azt mondta, fiatal korától
irigykedve nézte más nemzetek megjelenésének meghatározó elemeit, mint például
a hollandok narancssárga színe, a franciák gall kakasa, vagy a kanadaiak
juharlevele. Ezek jelentősen inspirálták abban, hogy a magyar embereknek is
legyen egy jól beazonosítható nemzeti szurkolói márkája, ami esetében a Magyar
Olimpiai Bizottságnak kell élére állnia. Hozzátette, hogy Rióban, a tömegből
karakteresen kitűnő világoszöld színű sportruházat alapján fel lehetett ismerni
a magyar csapat tagjait, „kiviláglottak a magyarok”, ami további jó
példával szolgált, így azt meghagyták alapszínnek.

A MOB főtitkára hangsúlyozta, hogy a külső
megjelenésnél is fontosabb az olimpiai eszme egyik alappillére, az
összetartozás ügye, amit a szurkolói márka is hivatott lenne képviselni.
„Mindeki a magyaroknak szurkol, mi vagyunk a magyarok, és ez az eszme
egyesíteni tud klubszínre, vallásra, bőrszínre való tekintet nélkül. Ennek
szeretnénk az élére állni. Ezek olimpiai értékeket közvetítenek. Ennek
érdekében új csapatlogót terveztettünk, új felületeket hoztunk létre, mint a
magyarock.hu, de megtalálhatóak vagyunk a Facebook-on, a YouTube-on és az
Instagramon is. Ebből is látszik, hogy ketté vált az olimpiai bizottságunk
kommunikációja. Célunk nem csak a sporteseméneken, hanem a mindennapokban is
jelen lenni, ezért saját márkájú, utcai ruházat létrehozásán is dolgozunk, amit
ötkarikás minőségben Kínában fognak legyártani, ezek az üzletekben ősztől
fognak megjelenni.

„Célunk az is, hogy az olimpiai mozgalom
évszázados üzeneteit is átadjuk a fiataloknak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság
az új, trendi sportágak és versenyszámok olimpiai programba kerülésével tudja
ezt biztosítani, mi az új szurkolói márkánkkal is szeretnénk ezt megoldani. A
megcélzott korosztályunk a 16-35 évesek. Ezt tudomásul kell venni. Ezért mi
például a számukra elérhető okostelefonos megoldásokkal, az online világ
lehetőségeivel készülünk, ennek megfelelő kreatívokat gyártunk, de
óriásplakátokon is meg fogunk jelenni. 166 sportolót és 11 civil embert
fotóztunk le, akkikel indítjuk a kampányt. Többéves távlatban gondolkozunk,
legalább a párizsi, 2024-es olimpiáig. Szeretnénk megmutatni az
embereknek, hogy mi mindent jelent nekünk az olimpiai eszme, és szeretnénk
elmondani – sportolóknak és szurkolóknak egyaránt – hogy itt vagyunk, veletek
vagyunk, egyek vagyunk, és készen állunk bármilyen akadály legyőzésére, nemcsak
a következő olimpiáig tartó úton, hanem minden nap” – fejtette ki a MOB
főtitkára.

Vékássy Bálint megerősítette, hogy a
sportruházatok tekintetében továbbra is az Adidas a MOB hivatalos partnere, „ez
remélhetőleg Párizsig is így marad”.

A Magyar Olimpiai Csapat új arculatáról a MOB
közgyűlése a 2019. november 30-ai közgyűlésén kapott
tájékoztatást.

Filozófiánk:Nincs te és én, csak mi. Magyarok. Győztesként, vesztesként, pályán,
lelátón is egyek. A Magyarock a Magyar Olimpiai Csapat, a sportolók és a
szurkolók közös céljának a jelképe, amiért mindannyian félretesszük a
különbségeinket, hogy az egyetlen fontos dolog miatt egyesüljünk: a magyar
sport szeretetéért. Mi vagyunk a sport. Mi vagyunk a teljesítmény, mi vagyunk a
mérce. Mi vagyunk a #magyarock.

Forrás:

http://olimpia.hu/mi-vagyunk-elindult-a-magyarock

Ötkarikás szövetségi tájékoztató Tokió és Peking jegyében

A jövő évi tokiói nyári és a 2022-es
pekingi téli olimpia aktualitásairól adott tájékoztatást az érintett sportági
szakszövetségek főtitkárainak, vezető tisztségviselőinek Vékássy Bálint, a
Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, Fábián László sportigazgató és Dósa
Viktória olimpiai csapatvezető.

A jövő nyárra elhalasztott tokiói olimpia
megnyitója előtt egy évvel és egy nappal rendezett fórumon Vékássy
Bálint
bevezetőjében emlékeztetett, hogy a téli és nyári sportágak
ilyen jellegű közös eseményére igen régen került sor. Elmondta, hogy a MOB
teljes gőzzel készül Tokióra, és ezt kéri a sportolóktól is. A főtitkár tájékoztatást
adott a 2022-es dakari, nyári ifjúsági olimpia halasztásáról is.

Fábián László a sportszakmai
aktualitásokat, feladatokat ismertette. Elmondta, hogy a COVID-19
koronavírus-járvány jelentősen átírta az olimpiai kvalifikációs menetet,
rengeteg eseményt töröltek, és újaknak írják ki az időpontját. Kérésként
fogalmazta meg a szövetségek új, módosított szakmai programjának leadását; a
rövid verziót augusztus 3-ig, a hosszabbat ősszel várja a MOB
Sportigazgatósága. Mint mondta, a tevek szerint ősztől újraindulnak a sportági
konzultációk.

Az olimpiai bajnok sportvezető kitért a
részvételhez szükséges minimumkövetelményekre, doppingellenőrzésekre – olimpia
előtti évben 4 negatív minta –, a szűrővizsgálatok fontosságára, a sportolói
szerződésekre – melyek visszaküldésének határideje augusztus 14. –, valamint a
japán tocsigi prefektúra további időtartamra vonatkozó edzőtábori
lehetőségeire.

Dósa Viktória ismertette a
tokiói aktualitásokat, köztük kiemelte az akkreditációs lehetőségeket, melyek
módosított határideje 2021. március 26.). Felhívta a figyelmet a 7 órás
időeltolódásra és a hosszú akklimatizációs folyamatra. Elmondta, hogy minden
sportágban új versenyprogram készül, valamint azt is, hogy a NOB egy évvel
meghosszabbította a sportolói felkészülési ösztöndíjakat. Bemutatta a
mesterséges félszigetre épülő olimpiai falut, melyben már lefoglalták a
magyarok szálláshelyét. 

A 2022-es téli játékokkal kapcsolatban
elhangzott: összesen 2892 sportoló (1576 férfi és 1316 nő) 7 sportág 15
szakágában fog megmérkőzni a 17 versenynap alatt. A nyitóünnepségre 2022.
február 4-én, a záróra február 20-án kerül sor. Az olimpiai falut – melyből a
sportágak helyszíneinek megfelelően hármat is kiépítenek – január 22-én nyitják
meg a nemzeti csapatok számára; a helyszíni infrastruktúra kialakítása jó
ütemben halad. A játékokon 109 éremosztó ceremóniát rendeznek. A versenyprogram
elkészült, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jóváhagyására vár. A kínai szervezők
komoly technikai megoldásokkal várják majd az olimpiai családot (például 5G-vel
és felhőalapú technológiával).

Az olimpiai csapatvezető elmondta azt is, hogy a
jövő évi téli Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak otthont adó finnországi
Vuokatti készül a fiatalok fogadására, a szervezők gőzerővel dolgoznak az
esemény előkészítésén.

Vékássy Bálint beszélt az
Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI, Sportkórház), tokiói olimpiai
játékokra való sikeres felkészülés érdekében tervezett fejlesztésének
támogatásáról, majd bemutatta a Magyar Olimpiai Csapat új szurkolói márkáját,
amelyet a nagyközönség július 24-én, a tokiói játékok eredetileg tervezett megnyitójának
napján ismerhet meg a sajtó útján.

(MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)

forrás: http://olimpia.hu/otkarikas-szovetsegi-tajekoztato-tokio-es-peking-jegyeben

Gálos Roland otthoni edzései

A bajai ökölvívó  már biztosan ott lesz a Tokiói olimpián, ami a koronavírusjárvány miatt nem idén, hanem 2021-ben kerül megrendezésre.

Hiába a megszerzett kvalifikáció Roland nem állt le a felkészüléssel, igaz a mindennapokban igazodni kell a járvány miatt kialakult helyzethet.  

„Igazából még nem nagyon dolgoztam fel, hogy megszereztem a kvótát a tokiói olimpiára, a mai napig nem hiszem el, hogy sikerült. Hiába szereztem meg a kvótát az élet nem állt le most apával közösen készülünk a saját edzőtermünkben. Csak formában tartó edzések vannak.”- nyilatkozta Gálos Roland

A bajai ökölvívó először nem örült az olimpia elhalasztásának, de mostmár megpróbálja javára fordítani a plusz időt.

„Az olimpia halasztásának hírét nem fogadtam túl jól. Szerettem volna, hogy ha idén megtartják a tokiói ötkarikás játékokat, de most annyiban jobb a helyzet, hogy többet tudok készülni és több időm van felkészülni. A járvány miatt nem tudunk rendesen edzeni és kesztyűzések sincsenek, így jobb, hogy jövőre lesz az olimpia. Az edzések mellett más feladat is van most, hiszen a feleségemmel június 22-re várjuk a gyermekünk születését és most gőzerővel készül a gyerekszoba.”- folytatta Gálos Roland

2020. március 16 a dátum, amikor Gálos Roland élete egy újabb mérföldkőhöz érkezett. A bajai ökölvívó Londonban megszerezte a magyar ökölvívó csapat első olimpiai kvótáját. Egy hónappal később még mindig csak ízlelgeti, hogy ő biztosan ott lesz Tokióban.

Hazautazás előtt

Végéhez ért a két hetes kazahsztáni edzőtábor a férfi ökölvívó válogatott számára. 10 magyar versenyző és 3 edző utazott az AIBA Boxing Academyre, ahol kazah, kubai és japán sportolókkal készülhettek.

A 81 kg-os Lukácsy Bence nem csak a kazah edzőtáborban szerzett tapasztalatokat tartja fontosnak.

„Összességében azt kell mondjam, hogy jól sikerült a tábor nekem és a csapatnak is, rengeteget fejlődtem az üzbég és a kubai tábor óta. Ez annak köszönhető, hogy ezekben a táborokban nap mint nap a világ legjobbjaival oszthattuk egymásnak a pofonokat.

Szerdán mindenki részt vett egy
edzőmérkőzésen, a név ne tévesszen meg senkit, hiszen csak azért hívták
edzőmérkőzésnek, mert nem volt eredményhirdetés, de ennek ellenére mindenki a
legtöbbet hozta ki magából, úgyhogy szó sem volt finomkodásról. Három ringben
zajlottak a mérkőzések. Az egyikben Kuba-Kazahsztán, a másodikban Japán-Kazahsztán,
a harmadikban pedig Magyarország-Kazahsztán.

 Másnap reggel megkaptuk Bolattól az építő
jellegű kritikákat, elmondta kinek mi volt az amit jól csinált és mi volt az
amit nem. Ezután egy remek focimeccs következett a kubaiakkal és ezzel be is
fejeztük a napot.


Pénteken ​​​​​​megvolt a tábor utolsó edzése is, ami egy éles edzőmérkőzés volt eredményhirdetés nélkül. A körülményekhez képest senkinek sem ment rosszul a bunyó. Ez alatt azt értem, hogy mindenkin látszott már, hogy túl vagyunk 35-40 menet kőkemény adok-kapokon a tábor ideje alatt. Ezt az is bizonyítja hogy az utolsó nap már nem is mindenki tudott kesztyűt húzni különböző apró sérülések miatt. Úgy érzem jó kezekben vagyunk és jó úton halad a csapat is. Imádkozok azért hogy ezek a táborok és a sok befektetett munka észrevehető legyen a kvalifikáción és minél több magyar ökölvívó utazhasson Tokióba.”

A magyar válogatott számára a következő nagy állomás a
debreceni Bocskai István Ökölvívó Emlékverseny február 3-7 között.

Kazah edzőtábor Fodor Milánnal

Hó, fagy és nemzetközi mezőny. Ez várt a magyar ökölvívó válogatottra a kazahsztáni edzőtáborban. A második két napról Fodor Milán adott élménybeszámolót. 

10 ökölvívó 3 edző kíséretében készül az AIBA Boxing Academyn Kazahsztánban. A versenyzők nem csak a nemzetközi mezőnnyel, de az időjárással is megküzdenek. Így élte meg a szerdai és a csütörtöki napot Fodor Milán. 

„Szerda délelőtt egy reggeli átmozgató edzés volt. Nem volt túl kellemes idő, mínusz 10 fok volt. Nehéz így elindulni a szobából, de aztán a 20 perces futás után bemelegedtünk. Utána jött még egy kis boxiskola, majd egy rövid pihenés. Délután  edzőküzdelemmel folytatódott a nap két külön időpontban. 4 és 5 órára mentünk. 63 kg-ig 4-re, 69-től 5-re kellet menni, majd a párosítás kazak, kubai és japán versenyzők között zajlott. 6 menet sparring volt, ami igen jól ment. Volt szerencsém menni egy menetet a súlyomban lévő kazah ellen is, aki vb-n is volt.  Meglepődött, mert nem nagyon tudott velem mit kezdeni.

Az edzés után egy levezető szauna és úszás következett, majd mentünk 7-re vacsizni. Az esti progi egy csapat meeting volt. Átbeszéltük a sparringot meg a jövőt, utána szabadprogramként a fiúkkal pókereztünk egyet, ahol jól jöttek a lapok szóval jól zártam a napot.

 Csütörtökön a reggeli nehéz felkelés után megreggeliztünk, aztán pedig egy 15 km-es túra volt hegynek felfelé, ahol egy sípálya is van, így hát libegőztünk is egyet. A libegőről láttuk pár síelő esését, nem volt unalmas a libegőzés se. Nagyon átfagytunk. Én bírom a hideget, de a végére senki sem érezte a lábujjait. Délután szaunáztunk és úsztunk. 

Nagyon jó a szállás. A kaja nekem se a kedvencem, de volt ennél már rosszabb is. Az edzések is nagyon érdekesek, szóval minden rendben. A csapattal mondhatni már összeszoktunk ennyi edzőtábor után.

Honvágyam minimális van, de még nem jött el a holtpont. Ahogy közeledünk a jövőhéthez lehet, hogy egyre erősebb lesz.”– értékelte Fodor Milán a szerdai és a csütörtöki napot.

A férfi válogatott január 18-ig marad Kazahsztánban. Addig sem maradunk
hírek nélkül. Legközelebb Gálos Roland élménybeszámolója következik

Közös évzárás

Alig egy héttel az országos bajnokság után a magyar ökölvívó válogatott már a Tatai Olimpiai Edzőtáborban folytatta a szezont.

“Volt majdnem egy hét pihenőnk, most már el kellett kezdenünk a
felkészülést. Igazából a szokásos jó kedvvel, de keményen edzettünk. Szakmai
munka nem igazán volt, inkább a fizikai részre mentünk rá.”- 
kezdte Harcsa Zoltán.

A férfi válogatott tagjai számára a kőkemény edzés mellett a csapatépítés is fontos szerepet játszott a folytatásban.

„Jó volt ez a pár nap. Összességében kicsit jobban összehozta a csapatot
így év végén. Természetesen azért az edzésen volt a fő hangsúly. Erőnléti munka
és boksz is volt, de a fizikai rész volt nagyobb részben
.”- értékelte az év
utolsó közös edzőtáborát Fodor Milán.

Szaka István megnyerte az országos bajnokságot 52 kg-ban. Egy héttel később már újult erővel vágott neki a közös munkának.

„Ez egy év végi összetartó tábor volt. Voltak jó edzések, inkább
erősítettünk meg futottunk. A második napon pedig tartottunk egy bemutatót az
edzőtovábbképzésen az edzőknek.”-
 foglalta össze a közös munkát
Szaka István.

Kovács Richárd 2018-ban elvesztette, 2019-ben visszaszerezte az országos bajnoki címet. Természetesen az országos bajnoki cím nagy lendületet adott a nyíregyházi ökölvívónak.

„Nagyon örültem neki, hogy sikerült visszaszereznem az önbizalmamat és ez egy nagy löketet ad nekem a következő évre. Egy hét után mentünk Tatára. Ebben az edzőtáborban próbáltunk az állóképességre dolgozni, alapoztunk egy kicsit a jövő évre. Így az ünnepek előtt jó volt ez a mozgás és a pihi után így visszarázódni az edzésbe.”- beszélt az elmúlt időszakról Kovács Richárd

A közös felkészülésnek vége, a versenyzők azonban nem fejezik be az évre a
munkát. Hiába az év vége és a karácsony az élet nem áll meg. A válogatott
legközelebb január 4-től készülhet újra együtt. Az évet Kazahsztánban,
edzőtáborban kezdi a csapat.