A Magyar Ökölvívó Szakszövetség a kilencszeres országos bajnok Danyi Jenőt gyászolja

A Budapesti Honvéd
legendája, a világbajnoki ötödik és kilencszeres magyar bajnok Danyi Jenő életének
64. évében váratlanul elhunyt. A Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke Bajkai
István, és a teljes menedzsment őszinte részvétét fejezi ki Danyi Jenő
családjának ebben a nehéz pillanatban.

Danyi Jenő hatalmas ütő
volt, rengeteg mérkőzése fejeződött be idő előtt, és sportpályafutása mellett
hentesként is dolgozott. A legendás háromszoros olimpiai bajnok Papp László
tanácsait megfogadva számos nemzetközi sikert ért el. 1974 és 1983 között
kilenc alkalommal lett magyar bajnok, az 1980-as eseményt ki kellett hagynia.

1973-ban a jugoszlávok
elleni csapattalálkozón szerepelt a junior magyar válogatottban, későbbi
montreali olimpiai ezüstérmese, Tadija Kacsar ellen győzelemmel mutatkozott be
a nemzetközi porondon.

Az 1974-es junior
Európa-bajnokságon már szerepet kapott a magyar csapatban, de a kijevi
eseményen Tadija Kacsar legyőzte az első fordulóban, visszavágva Danyinak az
egy évvel korábbi vereségért. A junior Eb-t követően aranyérmes lett a Balaton
Junior Kupán, amely egy roppant erős nemzetközi torna volt a maga idejében,
majd az 1974-es magyar bajnokságon is diadalmaskodott mindössze 18 esztendősen.

Második felnőtt magyar
bajnoki címét 1975-ben szerezte, majd az angolok elleni csapattalálkozón a
nemzeti válogatottban is debütált a junior sikereket követően. 1976-ban a Dobó
emlékversenyen aranyérmes lett, bronzot szerzett a Honvéd Kupán, majd megvédte
magyar bajnoki címét 

Az 1978-as világbajnokságon
szerepet kapott a magyar csapatban, amely élete első nagy megmérettetése volt a
nemzetközi felnőtt mezőnyben. Az 1979-es kölni Európa-bajnokságon a legjobb
nyolcig menetelt, ott a román Ionel Budusan állította meg Danyit. A Honvéd
Kupán 1980-ban ezüstöt, míg egy évvel később, valamint 1982-ben aranyat
szerzett, pályafutása során szovjet, kubai és keletnémet klasszisokat is
legyőzve.

Az 1982-es renói világbajnokságon a pontszerző ötödik helyen zárt a magyar csapat legeredményesebb ökölvívójaként. A finn Lasse Friman és a holland Gilbert Hallie legyőzésével jutott el a legjobb nyolc közé, ahol a későbbi világbajnok amerikai legenda, Mark Breland állította csak meg. Utolsó magyar bajnoki címét 1983-ban szerezte meg.

Magyarok az Olimpián – Harangi Imre szerezte a sportág harmadik aranyérmét az 1936-os berlini játékokon

Harangi Imre szerezte a sportág harmadik aranyérmét a grandiózus 1936-os berlini játékokon

Kocsis Antalt, és Énekes
Istvánt követően Harangi Imre lett a magyar ökölvívósport harmadik olimpiai
bajnoka, aki Berlinben jutott a csúcsra. Négy évvel Énekes sikerét követően
ezúttal nem a legkisebbek között érte el a magyar boksz a következő nagy
sikerét, Harangi Imre a könnyűsúlyúak között lett aranyérmes az 1936-os berlini
olimpián.

A berlini olimpiai
játékokon már több mint négyezer versenyző szerepelt, és amelyre Németország
rengeteg erőforrást áldozott. Új, százezer főt befogadó stadion épült
Berlinben, és híres marad arról, hogy ez volt az első olimpia, amelyről
televíziós felvételek is készültek. 41 ország közvetítette az eseményt rádióban,
míg a német propaganda gépezet egy akkoriban hatalmas összegnek számító 7
millió dolláros grandiózus filmet készített az Olimpiáról bemutatva rengeteg
technikai újítást.

Az 1936-os berlini olimpia
ökölvívótornáján 31 nemzet 179 bokszolója vett részt, amely hatalmas mennyiségi
és egyben minőségi fejlődést is jelentett. Első alkalommal került kiosztásra a
Val Barker díj 1936-ban, amelyet az olimpia legjobb ökölvívója kapott.
Németország, Franciaország, Argentína, Olaszország és Finnország mellett hazánk
is feliratkozhatott az olimpiai aranylistára Berlinben.

A magyar ökölvívás
fejlődését nagyban segítette, hogy mind az 1930-as, majd azt követő 1934-es
Európa-bajnokságot Budapest rendezhette meg, amely jelentős motivációt
jelentett versenyzőinknek. Ez utóbbin Énekes István és Szigeti Lajos révén két
magyar első helyezés mellett négy ezüstérmet is szerzett a magyar csapat.

A berlini olimpiára minden
eddiginél nagyobb, hat fős magyar ökölvívócsapat utazhatott ki remek
előjelekkel, és a válogatott csapattalálkozókon rendszerint győzelmeket aratva.
Az 1934-es budapesti Európa-bajnokság egyik ezüstérmes, Harangi Imre a svájci
Robert Seidel ellen kezdett Berlinben, és könnyed győzelemmel jutott be a
legjobb nyolc közé.

A Mávag Gépgyári
Sportegyesület tagja már a legjobb négy között tudhatta magát, miután a
Fülöp-szigeteki Jose Padilla Jr. sem tudta megállítani. Harangi következő
ellenfele az elődöntőben a dán Poul Kopa ellen is pontozásos győzelmet
könyvelhetett el a magyar versenyző. Harangi a döntőben egy régi ismerőssel, az
észt Nyikolaj Sztepulov ellen egy szoros mérkőzésen szívét-lelkét kitéve
győzött, és Magyarország harmadik olimpiai ökölvívó aranyérmét ünnepelhette.

Frigyes Dezső szintén
Eb-ezüstérmes volt 1934-ben, akárcsak Harangi, és az elődöntőig masírozott
Berlinben is. A dán Sigfred Hansen, és a kanadai Billy Marquart legyőzését
követően a későbbi győztes argentin Oscar Casanovas állította meg a legjobb
négy között. Az 1920-as és az 1930-as években még küzdeni kellett a harmadik
helyezésért a versenyeken, nem osztottak ki két bronzérmet, így Frigyes
Dezsőnek is ringbe kellett lépnie még egyszer elődöntőbeli vereségét követően.
A negyedik helyezés lett végül az övé, miután a hazai környezetben szereplő
német Josef Miner legyőzte a 23 éves magyart.

A korszak legjobb magyar
nehézsúlyú versenyzője Nagy Ferenc a belga Albert Robbe, és a svéd Olle
Tandberg legyőzésével szintén a legjobb négyig jutott el. A 20 éves ceglédi
ökölvívó politikai okok miatt nem léphetett ringbe az elődöntőben a német
Herbert Runge ellen, és a bronzmeccsen sem bokszolhatott a norvég Erling Nilsen
ellen.

Váltósúlyban Mándi Imre
szintén két győzelmet aratott a berlini olimpián, előbb az olasz Umberto
Pittori, majd az amerikai Chester Rutecki ellen nagy skalpokat gyűjtött be a
selejtezők alatt, de a negyeddöntőben a későbbi aranyérmes finn Sten Suvio
megállította, így ötödik helyezéssel zárt 1936-ban.

Kubinyi Frigyes a legjobb
tizenhat között búcsúzott, de ő is a későbbi aranyérmestől kapott ki, az olasz
Ulderico Sergo meg sem állt a végső győzelemig. Az Európa-bajnok és már az
1932-es Los Angeles-i olimpián is szereplő Szigeti Lajos is a legjobb tizenhat
között szenvedett vereséget, a csehszlovák Josef Hrubes bizonyult jobbnak tőle.

Magyarok az olimpiákon – Kocsis Antal szerezte ökölvívásunk első olimpiai aranyérmét az 1928-as amszterdami játékokon

Magyarország az 1924-es
nyári olimpián mutatkozott be ökölvívásban, de nem kellett sokat várni a
sportág első ötkarikás érmére. A magyar ökölvívás első olimpiai érméje rögtön a
legfényesebb, egy arany lett, amelyet Kocsis Antal gyűjtött be a légsúlyúak
mezőnyében az 1928-es amszterdami olimpián.

Összesen 144 fő
képviseltette magát a hollandiai olimpiai ökölvívótornán, amelyen a résztvevő országok
száma is 29-re emelkedett. Nyolc súlycsoportban mérhették össze tudásukat a
bokszolók, és az amszterdami volt az első olimpia, amelyen kategóriánként és
nemzetenként csak egy versenyző indulhatott.

Az évtized nagyhatalma, az
olasz válogatott szállította a legjobb eredményeket, három súlycsoport
aranyérme is hozzájuk került. Az argentinok két első helyezéssel gazdagodtak,
míg Magyarország mellett a házigazda hollandok, és az új-zélandiak is egy-egy
aranyéremmel térhettek haza az 1928-as olimpiai boksztornáról. Hollandia, és
Új-Zéland 1928 óta nem nyert ökölvívásban olimpiai aranyérmet, míg az amerikai
csapat Amszterdamban meglepetésre nem gyűjtött be első helyezést.

A magyar bokszválogatottat
négy fő képviselte az 1928-as amszterdami olimpiai játékokon, akárcsak egy
évvel korábban a berlini Európa-bajnokságon. Kocsis Antal mellett Széles János
(harmatsúly), Gelb Miklós (pehelysúly) és Szobolevszky Sándor (könnyűsúly)
képviselte hazánkat az olimpián 92 évvel ezelőtt.  

A légsúlyban induló Kocsis
Antal 1927-ben a berlini Európa-bajnokságon már szerzett egy ezüstérmet a
nemzetközi mezőnyben, így rutinosan érkezett Hollandiába. A spanyol José Villanovát
győzte le nagy fölénnyel, majd az egy éve már legyőzött német Hubert Ausböck sem
tudta megállítani a magyar versenyzőt. Az elődöntőben az olasz Carlo Cavagnoli
ellen bizonyított a magyar versenyző, majd a franciák kiválósága Armand Appel
is a legyőzöttek listájára került, ezzel Kocsis Antal lett Magyarország első
ökölvívó olimpiai bajnoka.

Magyarországon nagyarányú
figyelmet váltott ki amszterdami győzelme a sportág iránt, az ökölvívócsarnokok
megteltek fiatalokkal, akik mind a nagy hős nyomdokaiba szerettek volna lépni.
A magyar kormány kitüntetésben részesítette Kocsis Antalt, akit hazaérkezésekor
többezer fős tömeg hősként várt a budapesti pályaudvaron.

A többi amszterdami magyar
résztvevő közül Széles János a svéd Lars Mellström ellen bizonyította nagyobb
tudását, majd a legjobb nyolc között a későbbi ezüstérmes amerikai John Daley
állította meg. Gelb Miklósnak, és Szobolevszky Sándornak egyaránt egy-egy
mérkőzés jutott az olimpiai boksztornán, előbbit a hangzatos nevű brit Fred
Perry, utóbbit a lengyel Witold Majchrzycki győzte le.

A Magyar Ökölvívó Szakszövetség boldog születésnapot kíván Vitál Dominikának

A Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke Bajkai István, és a teljes menedzsment boldog születésnapot kíván Vitál Dominikának, a magyar női ökölvívás egyik szépreményű fiataljának. Dominika a nyíregyházi ökölvívást erősíti, tagja volt a 2018-as budapesti ifjúsági világbajnokság magyar csapatának. Bronzérmet szerzett abban az évben a rendkívül erős vajdasági nemzetközi ifjúsági versenyen, kazah ellenfelét is legyőzve.Boldog 19. születésnapot kívánunk, és sikeres visszatérést az edzésekhez.

Dr. Bajkai István, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöke köszönti 71. születésnapja alkalmából Gedó Györgyöt. Isten éltesse sokáig erőben, egészségben olimpiai bajnok ökölvívónkat!

Gedó György az egyetlen hazai bokszolónk, aki négy olimpián vett részt. 

1949. április 23-án született Budapesten. Gyermekkorában a Békéscsabai Építők Előre klubban kezdte boksz pályafutását. 1965-től a Magyar Pamut versenyzője volt, majd a Budapesti Vasashoz igazolt, ahol a világhírű mesteredző, Adler Zsigmond tanítványa lett. 1968-ban, 48 kilós papírsúlyban bajnoki címet szerzett. A válogatottnak 1968-tól 1980-ig volt tagja. Első olimpiáján, az 1968-as mexikói ötkarikás játékokon sajnos már első meccsén megsérült és idő előtt érem nélkül búcsúznia kellett. A következő év meghozta számára a sikert és Bukarestből Európa-bajnoki aranyéremmel tért vissza, címét 1971-ben Madridban megvédte. Legnagyobb sikerét az 1972-es müncheni ötkarikás játékokon szerezte.

 Az 1975-ös katowicei Európa-bajnokságon bronzérmes volt. Nyolcszoros magyar bajnokként (1968-1973, 1975, 1980) fejezte be sportolói karrierjét, 597 mérkőzésén 586 győzelmet aratott.

Hitvallása: Nincs bunyó, nincs boksz, csak ökölvívás! Ami az önvédelem nemes művészete.