Magyarok az olimpiákon – Énekes István lett a légsúly királya az 1932-es Los Angeles-i olimpián

Kocsis Antal első magyar
olimpiai bokszaranya után csak a következő 1932-es játékokig kellett várni a
következő nagy sikerre. A legkisebbek küzdelme, a légsúly ezúttal is magyar
sikert hozott, az 1930-ban Európa-bajnok Énekes István szerezte az
ökölvívósportunk második olimpiai aranyérmét 1932-ben.

Los Angeles rendezhette meg
a következő olimpiai játékokat 1932-ben, amelyre alaposan rányomta a bélyegét a
gazdasági világválság. Az olimpiai ökölvívótorna ötnaposra nyúlt 1932
augusztusában, a pontozás, a lebonyolítás, a súlycsoportok, mind megfeleltek az
1928-as standardnak.

Összesen 112 aranyérmet
osztottak ki Los Angelesben, ebből nyolcat ökölvívásban lehetett megszerezni. A
nagy utazási távolságok miatt ezúttal kevesebb versenyző, összesen 85 vett
részt az 1932-es olimpiai boksztornán 18 nemzetet képviselve. A világ
legjobbjai ennek ellenére részt vettek a versenyen, a britek, az olaszok, az
argentinok, a németek, a dél-afrikaiak, a kanadaiak, és az amerikaiak egyaránt
erős csapattal szerepeltek az angyalok városában.

A jelentős költségek és a
több mint 10 ezer km-es távolság miatt Magyarországot csak két ökölvívó
képviselte az 1932-es olimpián, de mindketten kiváló minőséget képviseltek. Az
1930-as Európa-bajnokságot Budapest rendezhette, amelyen a magyar válogatott
három aranyérem mellett két ezüstöt is szerzett. A Los Angeles-i magyar duó
Énekes István arany-, Szigeti Lajos pedig ezüstérmet szerzett két évvel az
olimpiát megelőzően.

Steve Klaust, az Egyesült
Államokban élő magyar származású szakvezetőt is felkérték az olimpiai
felkészüléshez, ő azonban iszonyatosan rossz körülményekről számolt be. A
magyar ökölvívás kezdeti sikereit ilyen rossz viszonyok között érte el, gyakori
volt a versenyzők között az éhezés, a nélkülözés.

Énekes István súlycsoportjában
összesen tizenketten mérlegeltek, a magyar ökölvívónak a legjobb nyolc közé
jutásért is bokszolnia kellett a sorsolást követően. A 21 éves magyar a 18
esztendős francia Gaston Fayaud ellen kezdett, és a várakozásoknak megfelelően
legyőzte ifjabb ellenfelét. Az olimpiát megelőzően egy másik magyar ökölvívó
Kubinyi Frigyes legyőzte az olasz Edelweis Rodriguezt egy válogatott
csapattalálkozón, így nem okozott meglepetést, hogy Énekes István is felülmúlta
őt a Los Angeles-i negyeddöntőben.

Énekes ellenfele a legjobb
négyben az 1932-ben addig veretlen amerikai Lou Salica volt, de a magyar
ökölvívó nagyobb tudása ellen tehetetlennek bizonyult, és elvesztette nagy
győzelmi szériáját. Salica egyértelműen aranyesélyes volt 1932-ben, amelyet
profi világbajnoki címekkel bizonyított később és szép kort megélve, 2002-ben
90 esztendősen hunyt el. Énekes a döntőben a mexikói Francisco Cabanas ellen is
bizonyította remek technikai képzettségét, valamint gyorsaságát, és a magyar
bokszsport második olimpiai aranyérmét szerezte meg.

Francisco Cabanas, akárcsak
az amerikai Lou Salica, 90 évet élt meg, míg Énekes István már 1940-ben
búcsúzott a világtól 29 esztendősen. Emlékének az Énekes István emlékversennyel
adózunk, amelyre minden év februárjában kerül sor, és fontos nemzeti válogató
az ifjúságiaknak.

A másik Los Angeles-i
olimpikon, az Eb-ezüstérmes Szigeti Lajos a középsúly negyeddöntőjében
búcsúzott, legyőzője a dél-afrikai Ernest Pierce volt, aki végül bronzérmet
szerzett a súlycsoportban.

Forrás: www.boxing.hu – RSS

The post Magyarok az olimpiákon – Énekes István lett a légsúly királya az 1932-es Los Angeles-i olimpián appeared first on xlsport.hu.